A KUTATÁS EREDMÉNYI
Sikeres régió csak azon közösségekben építhető fel ahol a
szívekben ott a kötődés a közösséget körülvevő utcákhoz, terekhez, rétekhez, mezőkhöz, erdőkhöz, folyókhoz. A szlovákiai
magyar kisebbség körében ezen kötődés ott van - többek között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Lelkes Gábor
valósított meg 2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának
köszönhetően.
2019 decemberében lezárult egy
kutatási program, amely felmérés során összesen 335 kérdőív adatait összegezték, valamint 30
mélyinterjú született, mely inputok alapján elkészült egy nagyobb terjedelmű
tanulmány és egy adatbázis, amelyekből részletes képet kaphatunk
a dél-szlovákiai társadalmi-gazdasági területi különbségekről és a magyar
kisebbség identitásáról.
A kutatás alap célkitűzése, hogy
szakmailag megalapozott képet mutasson be Dél-Szlovákia regionális
tagoltságáról, regionális identitásról, a magyar nemzeti identitásáról,
a magyar kisebbségi közösségek megerősödésének a lehetőségeiről.
A felmérés eredményei többek
között azt is mutatják, a szlovákiai magyarok körében egyre nő azok száma,
akik magukat inkább felvidéki magyarnak nevezik meg, míg az előző évtizedekben
a szlovákiai magyar megnevezés volt az egyeduralkodó, de az elmúlt évek
kommunikációs csatornáiban sűrűn használt fogalom mára széles körben elterjedt
a szlovákiai magyarság körében, például a Felvidéki Gazdaságfejlesztési
Stratégia kapcsán, amelynek egy újabb fordulója 2020 őszén valósult meg
a szlovákiai agrárvállalkozások és kis- és középvállalkozások támogatása
végett. A kutatásban résztvevők legnagyobb csoportja a hazát illetően
szintén Felvidéket jelölte meg, amit Szlovákia követett, majd jött a kistérség
és a község/város ahol él. A megkérdezettek döntő többsége számára csakis a
magyar nemzeti ünnepek és emléknapok a meghatározók, a szlovák ünnepeket és
emléknapokat nem tartják fontosnak a mindennapjaikban, ugyanakkor mindkét
nemzet döntő többsége pozitívan értékeli az együttélést, úgy a lakóhelyén, mint
tágabb régióban, s a kölcsönös viszony javulásáról számolnak be az elmúlt pár
évre visszatekintve a nagypolitika szintjén is.
Dél-Szlovákia legtöbb kistéréségében
a megélhetés nagyon nehéz, a lakosok migrációs nyomás alatt vannak azon
térségek irányába ahol jobbak a munkaerőpiaci viszonyok. A jobb megélhetési
feltételek mellett az elköltözés gyakori indító okaként vannak jelen a
tanulmányok, a párkapcsolatok, a magyar nemzetiség negatív diszkriminációja,
valamint a szlovák nyelv nem megfelelő ismerete. A lakhelyről való elköltözés
kapcsán a leggyakrabban csak a járáson belül költöznének el, illetve ha
külföldről van szó, akkor Magyarország nem szerepel kiemelten előnyben
részesített célországként, amiben szerepet játszik az is, hogy sokan
nyelvtanulási lehetőségek miatt is elköltöznének Szlovákiából. A válaszadók
többsége - 53,7 % - sem véglegesen, sem átmenetileg sem tudja elképzelni a
költözést Magyarországra.
Az ország gazdaságilag
elmaradottabb régióiban jóval magasabb azon lakosok aránya, akik magyar
anyanyelvet tüntettek fel, azonban a nemzetiségükként nem a magyart jelölték
meg. Ezen magatartás mögött feltételezhető, hogy az amúgy is rossz gazdasági
helyzetű régiókban nem szeretnének a magyar nemzetiségük vállalása miatt plusz
emelt hátrányba kerülni az ott élők.
A magyar identitás megőrzésében a
szlovákiai magyar közösség körében meghatározó szereppel bírnak a szlovákiai
magyar intézmények (beleértve a civil szervezeteket is), amelyek minőségi
szolgáltatásokkal tudják vonzóvá tenni a magyar identitást. Az elkövetkező
évtizedekben a szlovákiai magyarság megmaradásának érdekében a meglévő
szlovákiai magyar intézményrendszer további fejlesztése mellett kiemelten
fontos a kisebbség által lakott falvak és városok versenyképes szociális és
gazdasági fejlesztése, ugyanis csakis a jó megélhetést biztosító régiókban
várható a jelenleg kedvezőtlen demográfiai folyamatok javulása, többek közt a
születések számának az emelkedése a magyar családok körében (a vegyes
párkapcsolatokból származó gyerekek döntő többsége nem magyar identitású lesz).
A szlovákiai magyaroknál az
asszimiláció folyamata az ami legjobban a magyar nemzeti identitást
veszélyezteti. A kutatás eredményei ennek kapcsán is olyan szakmai
háttéranyagot jelentenek a szlovákiai magyar társadalomról, amelyek a
megoldások irányában szolgáltatnak információkat, kiindulópontokat kínálhat szakpolitikai
döntésekhez, ami különösen fontos a 2021. évi népszámlálás előtt, hiszen a
kisebbségi jogok jelentős része annak alapján érvényesíthető, hogy hányan
vallják magukat magyar nemzetiségnek az adott faluban, városban, régióban.
A kutatást összegző
tanulmány ITT érhető el:
https://www.dropbox.com/s/4fofwmpm6mh2md1/Identitas%20kutatas%20tanulmany%20Lelkes%20Gabor%20V1.pdf?dl=0
A kutatást a Kisebbségi
Kulturális Alap (Fond na podporu kultúry národnostných menšín, Cukrová 14, 811
08 Bratislava, www.kultminor.sk) támogatta.