A Kisebbségi Kulturális Alap (www.kultminor.sk) támogatásának köszönhetően 2022-ben egy kutatási program valósult meg "A szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és gazdasági helyzetének alakulása 1989-től napjainkig" címmel, amelyben a szlovákiai magyar nemzetrész társadalmi és gazdasági folyamatait a kommunista diktatúra 1989-es bukását követően. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány - monografia 19 mélyinterjút is tartalmaz többségében meghatározó közéleti szereplőkkel, akik egy része hosszú éveken át képviselte a szlovákiai magyarságot különféle politikai szerepben, munkásságukkal a szlovákiai magyar nemzetrész társadalmi és gazdasági fejlődését szolgálták.
A tanulmány - monográfia segít képet alkotni a szlovákiai magyar nemzetrész elmúlt 33 évéről, arról, hogy milyen feladatok és kihívások voltak a közösség életében, s mely tényezők játszottak szerepet abban, hogy a Szlovákiában élő magyarok létszáma csökkent mintegy 120 ezer fővel 1991-2021 közt.
A kutatást összegző tanulmány az alábbi linken érhető el:
A kutatási zárójelentés szlovák nyelven az alábbi linken érhető el:
Tisztelt Válaszadó!Egy dél-szlovákiai identitás és társadalomkutatás lebonyolításához szeretném kérni a segítségét, amely részben egy on-line kutatást takar, aminek keretében a dél-szlovákiai magyarok véleményét kérdezzük a nemzeti identitásról, a lokális és regionális identitásról, arról hogy a magyar nyelv használata, a gazdasági és a migrációs...
Sikeres régió csak azon közösségekben építhető fel ahol a szívekben ott a kötődés a közösséget körülvevő utcákhoz, terekhez, rétekhez, mezőkhöz, erdőkhöz, folyókhoz. A szlovákiai magyar kisebbség körében ezen kötődés ott van - többek között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Lelkes Gábor valósított meg 2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően.
2019 decemberében lezárult egy kutatási program, amely felmérés során összesen 335 kérdőív adatait összegezték, valamint 30 mélyinterjú született, mely inputok alapján elkészült egy nagyobb terjedelmű tanulmány és egy adatbázis, amelyekből részletes képet kaphatunk a dél-szlovákiai társadalmi-gazdasági területi különbségekről és a magyar kisebbség identitásáról.
A kutatás alap célkitűzése, hogy szakmailag megalapozott képet mutasson be Dél-Szlovákia regionális tagoltságáról, regionális identitásról, a magyar nemzeti identitásáról, a magyar kisebbségi közösségek megerősödésének a lehetőségeiről.
A felmérés eredményei többek között azt is mutatják, a szlovákiai magyarok körében egyre nő azok száma, akik magukat inkább felvidéki magyarnak nevezik meg, míg az előző évtizedekben a szlovákiai magyar megnevezés volt az egyeduralkodó, de az elmúlt évek kommunikációs csatornáiban sűrűn használt fogalom mára széles körben elterjedt a szlovákiai magyarság körében, például a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Stratégia kapcsán, amelynek egy újabb fordulója 2020 őszén valósult meg a szlovákiai agrárvállalkozások és kis- és középvállalkozások támogatása végett. A kutatásban résztvevők legnagyobb csoportja a hazát illetően szintén Felvidéket jelölte meg, amit Szlovákia követett, majd jött a kistérség és a község/város ahol él. A megkérdezettek döntő többsége számára csakis a magyar nemzeti ünnepek és emléknapok a meghatározók, a szlovák ünnepeket és emléknapokat nem tartják fontosnak a mindennapjaikban, ugyanakkor mindkét nemzet döntő többsége pozitívan értékeli az együttélést, úgy a lakóhelyén, mint tágabb régióban, s a kölcsönös viszony javulásáról számolnak be az elmúlt pár évre visszatekintve a nagypolitika szintjén is.
Dél-Szlovákia legtöbb kistéréségében a megélhetés nagyon nehéz, a lakosok migrációs nyomás alatt vannak azon térségek irányába ahol jobbak a munkaerőpiaci viszonyok. A jobb megélhetési feltételek mellett az elköltözés gyakori indító okaként vannak jelen a tanulmányok, a párkapcsolatok, a magyar nemzetiség negatív diszkriminációja, valamint a szlovák nyelv nem megfelelő ismerete. A lakhelyről való elköltözés kapcsán a leggyakrabban csak a járáson belül költöznének el, illetve ha külföldről van szó, akkor Magyarország nem szerepel kiemelten előnyben részesített célországként, amiben szerepet játszik az is, hogy sokan nyelvtanulási lehetőségek miatt is elköltöznének Szlovákiából. A válaszadók többsége - 53,7 % - sem véglegesen, sem átmenetileg sem tudja elképzelni a költözést Magyarországra.
Az ország gazdaságilag elmaradottabb régióiban jóval magasabb azon lakosok aránya, akik magyar anyanyelvet tüntettek fel, azonban a nemzetiségükként nem a magyart jelölték meg. Ezen magatartás mögött feltételezhető, hogy az amúgy is rossz gazdasági helyzetű régiókban nem szeretnének a magyar nemzetiségük vállalása miatt plusz emelt hátrányba kerülni az ott élők.
A magyar identitás megőrzésében a szlovákiai magyar közösség körében meghatározó szereppel bírnak a szlovákiai magyar intézmények (beleértve a civil szervezeteket is), amelyek minőségi szolgáltatásokkal tudják vonzóvá tenni a magyar identitást. Az elkövetkező évtizedekben a szlovákiai magyarság megmaradásának érdekében a meglévő szlovákiai magyar intézményrendszer további fejlesztése mellett kiemelten fontos a kisebbség által lakott falvak és városok versenyképes szociális és gazdasági fejlesztése, ugyanis csakis a jó megélhetést biztosító régiókban várható a jelenleg kedvezőtlen demográfiai folyamatok javulása, többek közt a születések számának az emelkedése a magyar családok körében (a vegyes párkapcsolatokból származó gyerekek döntő többsége nem magyar identitású lesz).
A szlovákiai magyaroknál az asszimiláció folyamata az ami legjobban a magyar nemzeti identitást veszélyezteti. A kutatás eredményei ennek kapcsán is olyan szakmai háttéranyagot jelentenek a szlovákiai magyar társadalomról, amelyek a megoldások irányában szolgáltatnak információkat, kiindulópontokat kínálhat szakpolitikai döntésekhez, ami különösen fontos a 2021. évi népszámlálás előtt, hiszen a kisebbségi jogok jelentős része annak alapján érvényesíthető, hogy hányan vallják magukat magyar nemzetiségnek az adott faluban, városban, régióban.
A kutatást összegző tanulmány ITT érhető el:
A kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap (Fond na podporu kultúry národnostných menšín, Cukrová 14, 811 08 Bratislava, www.kultminor.sk) támogatta.
2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap ( www.kulltminor.sk ) támogatásának köszönhetően megvalósult "A társadalmi-gazdasági területi különbségek hatásának vizsgálata az életmódra és a magyar kisebbség identitására" kutatás kutatási jelentése itt érhető el:
A kutatás során létrehozott 1 adatbázis itt érhető el:
2020.12.01.
Kedves szlovákiai magyar civil szervezet!
A szervezetük fontos szerepet tölt be a felvidéki magyarság társadalmában, és közreműködik a nemzeti identitás erősítésében, a kisebbségi közösségek fejlődésében.
A civil szervezetek hozzájárulhatnak 2021-es népszámlálás eredményességéhez is, ami a szlovákiai magyar kisebbségeket komolyan fogja érinteni.
Ezen úton arra kérem, hogy kapcsolódjon be egy szlovákiai társadalomkutatásba, amely keretén belül felmérésre kerül a civil szervezetek működése, nemzeti identitáshoz való kötődése, jelenléte a kisebbségek életében. A kérdőív kitöltése önkéntes, maximum 30 percet vesz igénybe, s az adatok kizárólag statisztikai szempontú elemzésnek lesznek alávetve. A kutatás során nyert adatok bizalmasan lesznek kezelve.
A kérdőív az alábbi linken érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSe58ToWbhujLYWzz4_DswqYn9Ua3Iqvyg1BQ2v6texlmv1ZOA/viewform?vc=0&c=0&w=1&flr=0
Köszönöm a kérdőíves kutatásba való bekapcsolódását, azt, hogy segíti a szlovákiai magyar civil szervezetek feltérképezését szolgáló kutatást, amelynek megvalósulását a Kisebbségi Kulturális Alap (www.kultminor.sk) támogatja.
Lelkes Gábor
Lelkes Gábor, Dunaszerdahelyen élő közgazdász és társadalomkutató, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően 2020-ban egy kutatást valósított meg "A szlovákiai magyar civil szervezetek tevékenysége és azok identitásban betöltött szerepe" címmel, amelyben vizsgálta a szlovákiai magyar civil szervezetek tevékenységét és azok identitásban betöltött szerepét.
A kutatás eredményeiről 2020. december 30-án sajtótájékoztatóra került sor Dunaszerdahelyen, ahol Lelkes Gábor elmondta, hogy a kutatási programban összesen 100 kérdőív adatait összegezték, valamint 20 mélyinterjú született, mely inputok alapján elkészült egy nagyobb terjedelmű tanulmány, valamint létrejött egy szlovákiai magyar civil szervezeti adatbázis.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy sikerült teljesíteni a kutatás alap célkitűzését: aktuális képet alkotni a szlovákiai magyar civil szektorról, arról, hogy milyen feladatok és kihívások előtt állnak a civil szervezetek, amelyek a kisebbségi társadalom nagyon fontos építő kövei.
Örömmel könyvelhető el, hogy a szlovákiai magyar civil szervezetek száma dinamikusan nőtt az elmúlt 10 évben, s a korábban jellemző kulturális és oktatási szerepkörök mellett számos új területen tevékenykednek a szlovákiai magyarok, az ország számos településén már szociális, környezetvédelmi és régiófejlesztési célok is végett is összefognak civil szervezeti formában. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy elkövetkező 3 hónapban kiemelten fontos szerep hárul majd a kisebbségi civil szervezetekre a 2021. évi népszámlálással kapcsolatosan: bekapcsolódhatnak majd a felvilágosító kampányokba a nemzetiségre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatosan. Ezen kampányra azért is lesz kiemelten szükség mert az eddigi gyakorlattól eltérően a felmérésben két nemzetiséget is meg lehet jelölni. A magyarság szempontjából egyértelműen az a legjobb megoldás, ha a magyar nemzetiséget kizárólag első helyen és egyedüliként jelölik meg a szlovákiai magyarok.
A kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap (Fond na podporu kultúry národnostných menšín, Cukrová 14, 811 08 Bratislava, www.kultminor.sk (https://www.kultminor.sk)) támogatta.
A kutatást összegző tanulmány innen tölthető le:
https://www.dropbox.com/s/srb0u5j8qd17c7a/tanulmany%20l%20F5.pdf?dl=0
2020-ban a Kisebbségi Kulturális Alap ( www.kulltminor.sk ) támogatásának köszönhetően megvalósult " A szlovákiai magyar civil szervezetek tevékenysége és azok identitásban betöltött szerepe" kutatás kutatási jelentése itt érhető el:
https://www.dropbox.com/s/hx88i6hibm4fd3h/vyskumna%20sprava%20l%202020%20%20F.pdf?dl=0
A kutatás során létrehozott 1 adatbázis itt érhető el: